Közeledik a december, ami a naptári éves adózók bizonyos részénél hagyományosan az előleg-kiegészítés határidejének közeledtét jelezte. A nyári adócsomag részeként ugyanakkor az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 2019. július 24-ei nappal hatályon kívül helyezte a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv. ) 26. § (10) bekezdését, amely a társasági adóban az "előleg-feltöltési" szabályokat tartalmazta. A módosítás következtében 2019-ben az adózókat főszabály szerint már nem terheli előleg-kiegészítési kötelezettség akkor sem, ha a korábbi adóévükben az éves szinten számított árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. Az előleg-kiegészítés megszüntetése a gyakorlatban A társaságiadó-előleg kiegészítési kötelezettség teljesítése jelentős adminisztrációs és finanszírozási terhet jelentett a vállalkozások számára, ezért az elmúlt években újra és újra felmerülő igényként jelentkezett részükről, hogy a jogintézmény eltörlésre kerüljön.
§ (9) bekezdés]. Az új jogcímek szerinti kedvezmények érvényesítéséhez az Európai Bizottság engedélyén alapuló kormányhatározatra van szükség [Tao. § (2a) bekezdés c) pont]. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért éri meg bárkinek is az új – látszólag szigorúbb – jogcímek alapján igénybe venni az adókedvezményt, mikor a jelenértéken legalább 3 milliárd forint összegű beruházás, illetve a munkahelyteremtést szolgáló beruházás (értékhatár nélkül) már most is kedvezményre jogosít. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi jogcímek alapján a nagyvállalkozáso k kizárólag induló beruházások, illetve új gazdasági tevékenység végzésére irányuló új beruházás alapján vehetnek igénybe adókedvezményt. A most beiktatásra kerülő jogcímek esetén tehát más tartalmú, jellegű beruházásokról van szó. 3) Az adóigazgatás módosításával összefüggő változások Az adóigazgatás rendjének újraszabályozása során célkitűzés volt, hogy az egyes anyagi adójogszabályokhoz kapcsolódó rendelkezések átkerüljenek az érintett adótörvénybe, a továbbiakban ne az eljárási törvényekben nyerjenek szabályozást.
Cikkünkben az Országgyűléshez T/625 számon benyújtott – még el nem fogadott –, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatnak [Javaslat] a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ( Tao. tv. ) egyes rendelkezéseit érintő módosításait tekintjük át. A módosítások egy része a Javaslat elfogadását követő napon lép hatályba; amelyeket két részben ismertetünk. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az elfogadott Tao. tv változások a cikksorozathoz képest változhatnak. Bejelentett részesedés Változatlan a fő szabály, amely szerint a részesedésszerzést az adózó a szerzést követő 75 napon belül jelentheti be az adóhatóságnak, de a részesedés értékének a növekedését nem kell külön bejelenteni. A fogalom-meghatározás kiegészül – szövegpontosításként – azzal, hogy az értéknövekedés csak akkor minősül bejelentett részesedésnek, ha a részesedés korábban már bejelentett volt. Egy társaságban történt részesedésszerzést követően a további részesedések bejelentésének a jövőben – a Javaslat kihirdetését követő napi hatállyal – nem lesz feltétele, hogy az csak akkor tehető meg, ha a korábban szerzett részesedés be volt jelentve.
A további részesedésszerzések tehát újonnan bejelenthetőek. Ehhez kapcsolódóan, átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2017. 12. 31-ét követően szerzett további részesedések – adózói választás szerint – a módosítás hatálybalépését követően érvényes szabályok szerint, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek. Az átmenet tehát azt jelenti, hogy a 2018. 01. és a törvénymódosítás hatálybalépésének napja közötti részesedésszerzések (a szerzést követő 75 nap helyett) a hatálybalépést követő 75 napon belül "utólag" bejelenthetőek, akkor is, ha nem volt a korábbi szerzés bejelentve. Például, ha a hatálybalépés napja 2018. 07. 01., akkor egy 2018. 03. 10-én vásárolt, további szerzésnek számító részesedés 2018. 09. 14-éig bejelenthető. Változik, hogy nem minősülhet bejelentett részesedésnek a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Kiegészül a szabályozás azzal, hogy a korábban már bejelentett részesedéseket az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt nem kell újra bejelenteni, azaz mentesül a bejelentés alól az ilyen szervezeti változások során a jogutód általi részesedésszerzés és a jogutódban történő részesedésszerzés is.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024