A korszerű diagnosztikai technikák igazolták, hogy az alsó végtagi érszűkület ugyanolyan gyakori nőkben, mint férfiakban, de egy új vizsgálat azt is bizonyította, hogy a súlyos betegség a nőbetegekben gyorsabban romlik, mint a férfiakban. A tanulmányt az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának folyóirata közölte. Az alsó végtagi vérellátás romlásának közismert tünete az átmeneti sántítás, amikor járás közben az izomzatban fájdalom kezdődik, ezért lassítani, sőt megállni kell, míg a láb kipiheni magát. A városi orvostudomány ezt hívja "kirakattünetnek", mert az utcán járó érbeteg mind gyakrabban megáll a kirakatok előtt, hogy megpihenjen. Az átmeneti sántítást 1831-ben ifj. Jean-Francois Bouley francia állatorvos írta le, aki fölfigyelt arra, hogy Párizs utcáin egy hintót húzó ló egyik hátsó lábára ugyanolyan távolságra mindig sántítani kezd. Kiderült, hogy a ló hasi főverőere elzáródott és az okos lódoktor fölismerte az összefüggést a sántítás és az érelváltozás között. A perifériás artériás betegség és tünetei Hogyha lábai fájnak, zsibbadnak, vagy a perifériás artériás betegség egyéb tüneteit észleli, akkor ne legyintsen, és ne írja ezeket a természetes öregedés számlájára!
Az orvos és a beteg ilyen esetben egyéb tényezőket figyelembe véve közösen dönt, hogy 6-12 havonta ellenőrzik-e az aneurizmát ultrahanggal, vagy a műtétet választják. A nagy méretű (≥5, 6 cm), gyorsan növő (havonta ≥0, 5 cm-t nő) vagy szivárgó aneurizmák esetében a műtét elvégzését tartják a legjobb megoldásnak. Ezen kívül minden érzékeny és fájdalmas aneurizmát meg kell műteni. A hasi aorta aneurizmája nyitott (hagyományos) műtéti úton kívül ma már endoszkópos úton is megoldató az erre alkalmas sebészeti osztályokon. Míg az előbbi megoldás esetében a felépülés eltáthat egy hónapig, vagy annál tovább, a kevésbé invazív endoszkópos műtétet követően a beteg hamarabb felépül. Az endoszkópot a sebész az egyik alsó végtagi artérián keresztül vezeti a hasi aortába. Ezt követően a szövött, fémrészeket is tartalmazó csövet (graftot) elhelyezi az aneurizma területére, majd rögzíti. A graft megakadályozza az elgyengült érszakasz szétrepedését. A műtétet követően a beteget rendszeresen, 6 havonta visszahívják kontrol ultrahang vizsgálatra, hogy ellenőrizzék az esetleges szivárgást.
Akár ultrahang során is kiderülhet Egyéb vizsgálatok, melyek kimutathatják a problémát Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá tehetik a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát, vagyis aneurysmát. Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját. A cikk az ajánló után folytatódik Ezekkel a rizikófaktorokkal érdemes orvoshoz fordulni Egyes problémák jelentkezésekor nem halogatható tovább a kivizsgálás. Ezek az alábbiak: jellemző panaszok megléte, például csökkenő járástávolság, magas vérnyomás, magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint, dohányzás, tartós és kezeletlen stressz, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek családi halmozódása, változókor megjelenése a hölgyeknél, túlsúly vagy elhízás. Még a fenti problémák jelentkezése előtt, már bizonyos rizikófaktorok esetén is mindenképpen érdemes évente részt venni a szűrésen!
Rizikófaktorok Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek egyike az érelmeszesedés. Az érfalon zsírszerű anyagokból (pl. koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok- alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat. Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint és ez okozza a kiserekben ( hajszálerek-amik artériák) a szűkületet. Magas vérnyomás esetén az ér belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterin lerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet. Bizonyos életmódbeli tényezők is megnövelik az érszűkület rizikóját, ezek közül első helyen szerepel a dohányzás. Fokozza a kockázatot a mozgásszegény életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás és a túlsúly. Milyen tüneteket okoz? Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik. Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024