A másik ok, hogy a Holt-tenger átveszi a sivatagi környezet hőmérsékletét, a víz pedig folyamatosan párolog. Igen ám, de erre a folyamatra kizárólag a tiszta H2O folyadékmolekulák képesek, az oldott sók visszamaradnak. A Jordán vizével viszont folyamatosan érkezik az oldott anyagok utánpótlása is, így a víz sókoncentrációja állandóan emelkedik. A Holt-tenger 33, 7%-os sótartalmával a világ legmagasabb sótartalmú természetes vize, körülbelül tízszer annyi oldott sót tartalmaz, mint átlagosan a tengerek. Egy liternyi holttengeri víz párlatából 340 g só marad vissza. Miben más a Holt-tengerben lévő só, mint a konyhasó? A Holt-tenger vizében található só összetétele nem azonos a konyhasóéval, mert számos értékes nyomelemet is tartalmaz. Ezek a nyomelemek a vízben különböző ásványi anyagokkal keveredve nyerik el gyógyhatásukat is. A magas sótartalom miatt azonban körültekintően kell használni vizét: 10-15 percnél többet nem szabad fürdőzni benne, kifejezetten ügyelni kell arra is, hogy egy kortyot se nyeljünk le belőle, hiszen a sótartalma miatt a nyelőcsőbe jutva károsíthatja a felső légutakat.
A Holt-tenger ténylegesen egy tenger? Nevével ellentétben a Holt-tenger egy lefolyástalan tó csupán. Mivel az állóvizek között a tavak jellemzően édesvizűek, a tengerek pedig sós vizűek, ebből következik a "tévesztés. " A folyton apadó, mégis hatalmas területű természeti csoda méreteit tekintve is a tenger illúzióját kelti. Lehet-e úszni a Holt-tengerben? A tó vize fürdőzésre alkalmas, de úszni nem lehet, és nem is ajánlatos benne. Ahogy belemegyünk, a víz gyakorlatilag kilöki alólunk a lábunk, ezután pedig már csak lebegni tudunk a felszínén. A sótartalma miatt a tengerek vizéhez képest sokkal jobban fenntart a felszínen. Elégedjünk meg ennyivel, ha egyszer partjára kirándulunk, mert a hiábavaló kapálózással könnyen nyelhetünk a vizéből, így a gyógyhatású "tengervíz" ártalmas lehet az egészségünkre. Mi jellemzi a Hol-tenger élővilágát? A Jordán vizének gyanútlan halai, ahogy azt már említettük, nem élik túl a Holt-tengerbéli fürdőzést. Mi azonban valóban mindenféle pánikérzet nélkül dőlhetünk hátra a sós vízben, hiszen nincsenek benne ragadozó halak, medúzák, vagy tengeri sünök, amelyek kellemetlen élményt okozhatnának lubickolás közben.
Szerző: Móray Gábor, fotó: Éva magazin / Europress "Gyakorold szépen az itteni kiejtést, jó? " – Amikor a tájszólásom miatt megalázott a tanár Lelkem Illyés Gyula az 1936-os Puszták népében megírta, hogy érte utol a végzet egy mértanórán, ahol a tanár először türelmesen javítgatta "pusztai" kiejtését, aztán dühbe gurult és buta tuskónak nevezve kiutasította az osztályból. Miklóssal valami hasonló történt - 2005-ben. Hat kemény kérdés, amit fel kell tenned magadnak, ha úgy érzed, ki vagy égve Lelkem Semmi kedved nekiállni dolgozni (akkor sem, ha korábban még imádtad a munkádat)? Kelletlenül vonszolod végig magad a napodon? Közben rettegsz, hogy a főnökeid lustának, lassúnak vagy unalmasnak tartanak? Legszívesebben elmennél két hétre nyaralni, de most jöttél vissza? Nézzük, mi milyen eszközökkel gyógyíthatod a kiégésedet... Sosem gondolnád, hogy Lisa Kudrow miért nem nézte meg a Jóbarátokat Kimenőm A Jóbarátok sorozatában életre szóló barátságok köttettek, amelyre most újabb bizonyítékot kaptunk az egykori szereplőktől.
Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tó nak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak. Az arabok Lót emlékére Bahr Lut -nak – Lót tavá nak – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengeré nek (Mare Diaboli). Földrajz [ szerkesztés] A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt. A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km. [3] A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni. Partja [ szerkesztés] Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen.
Ha egy tóba folyamatosan érkezik oldott ásványi anyag, a víz viszont csak párolgással távozik, ( amely közben a só visszamarad), sótartalma fokozatosan növekszik. [ National Geographic] Minden információt -ról. Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.
A különbség a tengeri só aeroszol részecskéiben rejlik, melyek a tenger vizének felcsapódó permetéből keletkeznek. A légkörben vízcseppek képződnek a szennyeződésrészecskéken, de rendszerint túl parányiak ahhoz, hogy esőcseppként hulljanak le, így hát ott maradnak lebegve a levegőben. A tengeri só aeroszol részecskéi úgy oltják be az óceáni felhőket, hogy magukhoz vonzzák ezeket az apró vízcseppeket, és nagyobb cseppeket formálnak belőlük. Ebből pedig eső lesz, amely szintén segít megtisztítani a légkört a szennyeződésektől.
Ennek ékes bizonyítéka a Holt-tenger, a föld legsósabb víztömege. A Holt-tengerbe — melynek a bibliai időkben Sós-tenger volt a neve — ömlő víz oldott sókat és egyéb ásványokat hoz magával ( 4Mózes 34:3, 12). Mivel a Holt-tenger partja a világ legalacsonyabban fekvő száraz vidéke, a víz csak egyféleképpen, párolgással tud eltávozni innen. Ez pedig egy nyári napon akár 25 milliméterrel is képes csökkenteni a tenger szintjét. Következésképp a víz felső rétegének a sótartalma körülbelül 30 százalék, s ez majdnem tízszerese a Földközi-tenger sótartalmának. És mivel a sótartalom növeli a víz sűrűségét, akik a vizében úsznak, nemigen süllyednek el. Sőt, ami azt illeti, mindössze ráfekszenek háttal a vízre, és mindenféle úszógumi vagy gumimatrac nélkül újságot olvasnak a vízen lebegve. [Kiemelt rész a 18. oldalon] A só mint légtisztító A tudomány kimutatta, hogy a levegőben lévő szennyeződésrészecskék megakadályozzák a felhő vizének kicsapódását a szárazföld felett. A szennyeződéssel teli felhőknek az óceán felett azonban könnyebb esőt produkálniuk.
Miért sós a tenger? HA A tengerekben lévő sót egyenletesen szétterítenénk a szárazföldön, több mint 150 méter vastag — körülbelül 45 emelet magas — réteget alkotna! Honnan van ez a sok só? Már csak azért is felmerül a kérdés, mert számtalan édesvízi folyó és egyéb vízfolyás ömlik az óceánokba. A tudósok már jórészt tudják, honnan származik a só. Egyrészt a lábunk alatt lévő talajból. Amint az esővíz keresztülszivárog a talajon és a kőzeteken, apró ásványi anyagokat, többek között sót és a só kémiai alkotórészeit oldja ki belőlük, a folyók és egyéb vízfolyások pedig elviszik ezeket a tengerbe (1). Ezt a folyamatot nevezik mállásnak. Az édesvizek sótartalma természetesen olyan kicsi, hogy nem is érzékeljük. A só másrészt az óceán alatti földkéreg sóképző ásványaiból származik. A víz a tengerfenék repedései mentén a mélybe szivárog, ahol felhevül, majd visszafelé a felszínre törve magával hozza rakományát, a kioldott ásványokat. A hidrotermális kürtők — melyek mélytengeri gejzíreket is képezhetnek — a tengerbe ontják magukból a létrejött vegyi levest (2).
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024