Erre épül a Csongor és Tünde. Goethe: Faust Shakespeare: Szentivánéji álom Viszont a drámát nem tekinthetjük ennek a műnek átdolgozásaként, hiszen a dráma fő célja az, hogy megmutassa az emberi lét értelmét. Története mesére épül. Mesei elemek (tündérfa, tündérleány, a haj levágása, manók, boszorkány, ördögfiak, a boldog egymásra találás a mű végén, Csongor és Tünde szerelmének leírása, Tünde visszatér a mennyországba, Csongor pedig keresi). Világképe szimbolikus. A Csongor és Tünde szimbólumrendszere 1) E világi szint a) Csongor elvont célokat keres: dicsőséget, szépséget, tisztaságot. Ezek a célok Tünde alakjában realizálódnak. Boldogságkeresése az egész világ boldogságkeresését tükrözi. Azt a kérdést veti fel, hogy mi az emberi élet értelme. Ezeket a kérdéseket vetik fel a következő művek is: Voltaire: Candide vagy az optimizmus Goethe: Faust Madách Imre: Az ember tragédiája. b) Kísérője Balga, aki a földhöz ragadtat, az anyagit, a humorosat képviseli. Kettőjük viszonya ׀׀ Don Quijote és Sancho Panza.
[3] Érdekesség még, hogy a Tünde keresztnevet Vörösmarty alkotta meg: a tündér szóból gyökelvonással képezte. A mű szerkezete [ szerkesztés] Felépítés [ szerkesztés] Színházi jelenet (O. Szabó Soma és Lass Bea) A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők). Cselekménye [ szerkesztés] Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérhon keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget.
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Nem jellemző a drámai akció, helyette a nyelviség, az erőteljes költőiség áll a középpontban. Ugyanakkor a drámákra jellemző monológok és cselekvéssorok találhatók meg. Hangulata: sötét színek vannak a műben, nehézkesebb, komorabb, lehúzó, mély, sötét erő érezhető benne. A végén a szerelmesek megtalálják a boldogságot, ennek ellenére az egészet valami keserű, fájdalmas mélabú határozza meg. Legjobban az Éj sötét gyászfátyola illik hozzá. És a befejezés is borongós. Többrétegű meséről van szó. 3 nagy, egymást átszínező szint: népmesei szint – bizonyos szereplők (manók, boszorkány, tündér) valamint cselekményelemek (mesés átváltozások, kútba nézés motívuma, a hajban levő erő, a bezárás motívuma, a három csodás tárgy stb. ) révén. valóság, realitás szintje – a szereplők közül ezt a szintet Csongor, Balga, Ilma és a vándorok képviselik, ezen a szinten a földi boldogság, földi örömök jelennek meg és hétköznapi, valós cselekményelemek (szekéren húzzák, megfordítják, bort isznak, pecsenyét esznek stb. )
Szerkezeti modellje: öt felvonásból áll és ideje egyetlen kozmikussá növesztett nap éjféltől-éjfélig. Az egyetemességet jelképezi mire éjféltől -> délig és déltől -> éjfélig párhuzamosan játszódó eseménysorról van szó, s ez idő alatt a főszereplő az egész világmindenséget bejárja. 6. Dél- Csongor elalszik 5. Ledér jelenet 7. Ledér jelenet 4. Mirigy udvara 8. A varázskút udvara 3. A Hajnal birodalma 9. Az Éj asszonyának birodalma 2. A hármas úton 10. A hármas úton 1. Az éjféli kert 11. A lepusztult, kopár kert Valós helyszínek: a kert és a hármas út Mesei helyszínek: Ha jnal birodalma, Éj birodalma, Tündérhon, a varázskút udvara Szereplők -valós szereplők: Csongor, Balga, Ilma, a három vándor: kalmár, fejedelem, tudós -mesei szereplők: Tünde, Mirigy, manók, Ledér, Éj asszonya Történetmondás A bevezetőben Csongor fellépő beszéde a drámai alaphelyzetet megteremtve múltat vetít alakja mögé, érzékelteti, hogy sorsdöntő pillanathoz érkezett. Mesei hangvételű. Ez a jelenet már belépteti Mirigyet, felhívja a figyelmet a fára és utalásokban ismerteti Tündét.
filozófiai szint – az első megszólalástól kezdve érezni, hogy ez nem csak egy mese: van egy filozófiai, elvontabb, az élet értelmét, az emberi élet célját kutató szintje, melyet több szereplő is képvisel: Csongor kutatja leginkább a filozófiai kérdéseket, de Tündének is van egy-két filozófiai jelenete, valamint az Éj királynője, a gyász asszonya fontos ebből a szempontból. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9
De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok, Ha nem lesz föld, s a tenger eltűnik. Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva, összeomlanak; A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el; És hol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj. " Ez a rész a mű legelvontabb gondolatait közvetíti. A létezés törvényeit sorolja fel. Azt mondja, hogy a halandó emberi életet a nagy mindenség fogja körül, és csak a sötét semmi létezik örökké. Megtudjuk, hogyan keletkezett a világ: az Éj szülte. A monológ is körkörös szerkezetű, az első két sor megegyezik az utolsó kettővel, csak az idősík más: múltból jövőre vált. Szemlélete is körszerű, miszerint a világnak nincs fejlődése, csak körforgása. Előkészíti a drámai végkifejlet gondolatát. A mulandóság hatalmát hirdeti, meghatározza a boldogságkeresés útjait. A szerelem az Éj birodalmában teljesedik ki, ezért teljesen ki van szolgáltatva a végességnek. A haláltudat miatt nincs tökéletes boldogság.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024