Természetes számok nak nevezzük a pozitív egész számokat, tehát az 1, 2, 3, 4, … számtani sorozat tagjait [1], újabb értelmezés szerint a nemnegatív egész számokat, tehát a 0, 1, 2, 3, … számtani sorozat tagjait [2] [3] [4]. A sorozat lépésköze 1, tehát a sorozat következő tagját mindig úgy kapjuk, hogy az utolsó taghoz hozzáadunk 1-et. Végtelen sok természetes szám van, mivel bármilyen nagy számhoz is hozzá tudunk adni 1-et, újabb tagot képezve a sorozatba. A természetes számok halmazát a matematikában egy tipográfiailag kiemelt félkövér vagy "blackboard bold" (kontúros) betűvel jelölik (a latin naturalis, azaz 'természetes' szó nyomán). A természetes számok halmazának végtelen számú eleme van. Történelmi vonatkozások A "természetes" elnevezés eredete Az ókorban a természetes számokat egyszerűen csak számoknak nevezték (a görögök még az 1-et sem értették közéjük); más nevezetes számosztályokat nem tartottak számon (a racionális számokat pl. számok arányainak tekintették, nem pedig önálló számosztálynak).
); 15. old. ↑ Grosschmid Lajos: A négyzetes binóm-kongruencziák gyökeiről. Mathematikai és Physikai Lapok XX. (1911). Kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. Teljes cikk 4. -72. old., hivatkozások: 53. és 61. o. ↑ Dirichlet, P. G. L. - Dedekind, R. : Vorlesungen über Zahlentheorie. Druck und Verlag von Friedrich Vieweg & Sohn, Braunschweig, 1894. ↑ Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003) ↑ Obádovics József Gyula: Matematika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980), 65. oldal ↑ Kósa András: Ismerkedés a matematikai analízissel (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981), 35-37. oldal Lásd még A természetes számok összeadása Számok m • v • sz Számhalmazok Természetes számok Egész számok Racionális számok Irracionális számok Valós számok Komplex számok Transzcendens számok
Rendezési tulajdonságok: A természetes számok halmazának egy nagyon fontos tulajdonsága, hogy (a szokásos rendezéssel) jólrendezett, azaz akárhány (de legalább egy) természetes számot kiválasztva azok közt van egy legkisebb. Algebrai tulajdonságok Algebrai tulajdonságok: A természetes számok halmaza az összeadással kommutatív félcsoport, a szorzással szintúgy. Az (N, +) egyműveletes struktúrát a természetes számok additív félcsoportjá nak, míg az (N, ·) egyműveletes struktúrát a természetes számok multiplikatív félcsoportjá nak nevezzük. A természetes számok halmaza zárt (a négy alapművelet közül) az összeadásra és a szorzásra. Jegyzet ↑ Matematikai kislexikon, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1972 ↑ Hajnal Imre: Matematika I., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1987 ↑ Szász Gábor: Matematika I., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997, 21. o. ↑ Négyjegyű függvénytáblázatok – Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997, ISBN 963-18-7970-4 ↑ Richard Dedekind: A folytonosság és az irracionális számok (angol nyelven, W. W. Beman ford.
A (P1) axiómába n helyére 0-t helyettesítve ekkor kapjuk, hogy Ezzel természetesen semmi újat nem tudtunk meg a számokról, mint ahogy a formális elméletek nem mondhatanak olyat tárgyukról, amit az informális elméletben ne tudtunk volna. Ám nem is ez a céljuk. A formális tárgyalásmód az elmélet egészéről állít valamit. (Például, hogy ellentmondásmentes-e, vagy axiómái függetlenek-e. ) A természetes számok a halmazelméletben A Peano-aritmetika halmazelméleti modelljének nevezzük az olyan (N, 0, ', +, ) rendezett 5-öst, ahol N halmaz, 0 ∈ N, ':N N függvény, +:N N N, és:N N N pedig művelet, melyekre teljesülnek a PA rendszer axiómái. Standard modell A természetes számok halmazelméleti modelljeként kiválóan megfelel a halmaz. Itt rendre A természetes számok halmaza végtelen (mégpedig megszámlálhatóan végtelen), számosságát az (alef null – itt a héber abc első betűje) szimbólummal jelöljük. Ha mint rendszámra gondolunk rá, akkor az jelet használjuk. A természetes számok halmaza a legkisebb számosságú végtelen halmaz.
Régebben a nulla nem tartozott a természetes számokhoz. A klasszikus, ösztönszerű számfogalom megformálódásakor sem vesszük a számok közé a "semmit", a nulla Európába csak arab közvetítéssel jutott el a középkorban, a nullával nem lehet osztani. Ennek az értelmezésnek az alátámasztására következzenek idézetek: " természetes számok: pozitív egész számok; " [8] " A természetes számok pozitív számok.... A 0 nem tartozik sem a negatív, sem a pozitív számokhoz, hanem azokat szétválasztja. " [9] " Tegyük fel, hogy, és i), ii) minden esetében. Ekkor....... vezessük be a későbbiekben is gyakran előforduló jelölést. " [10] A 19. században, halmazelméleti levezetésekben vették először a nullát, mint üres halmazt a természetes számok közé, a definíciót "nem-negatív egész számok"-ra módosítva. Az egyértelműség keresésének szándékával született az a szokás, hogy a nem-negatív egészeket, a pozitív egészeket, tehát a nulla nélküli értelmezést pedig vagy szimbólummal jelölik; az jel önmagában bizonytalanságban hagyja az olvasót.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024