Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (Ma Ma, 2015) Magda tehetséges tanár és szerető anya, s nem mellesleg egy nagyon bátor nő, aki a legnagyobb tragédia beköszöntekor is képes megőrizni erejét, amikor megtudja, hogy halálos beteg. Ez a belső erő a legmélyebb pillanatokon is átsegíti, sőt, hamarosan képessé teszi arra, hogy újra mosolyogjon, boldog legyen, s még a humor és nevetés is része legyen életének. Nemzet: spanyol Stílus: dráma Hossz: 111 perc Magyar mozibemutató: 2016. április 7. Ez a film az 5131. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Mama figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha a Mama című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Mama trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: Mama filmelőzetes beküldése Szeretnéd megnézni ezt a filmet tökéletes kép és hangminőségben, hogy igazi filmes élményt nyújtson?
Kimondja, hogy az életben hisz. Nem hisz a túlvilágban és nem hisz a transzcendens dolgokban sem. Ezt a szép tanítást hagyja örökül másokra, mert ez a legtöbb, amit adhat. " Spanyol filmdráma, 2015 A műsorszám megtekintése, 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Julio Medem Zene: Alberto Iglesias Operatőr: Kiko de la Rica Rendezte: Julio Medem Szereplők: Penélope Cruz (Magda) Luis Tosar (Arturo) Asier Etxeandía (Julián) Teo Planell (Dani) Silvia Abascal (terapeuta) Alex Brendemühl (Raúl) A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt! További filmjeink >>
A Mama újfent bizonyítja azt, hogy Penélope Cruz hazájának egyik legjobb színésznője, aki képes arra, hogy magával ragadjon, az ujja köré csavarjon abban az esetben is, ha nem arról van szó, hogy mennyire csodásan néz ki. A film az ő jutalomjátéka és az az igazság, hogy csak miatta és vele működik igazán. A Mama súlyos terheket cipel a vállán, hiszen nem elég, hogy a főhősnő betegségére fény derül, még aznap találkozik a fia focimeccsén Arturoval, a Real Madrid játékos megfigyelőjével, aki a mérkőzés közben értesül arról, hogy a felesége és a lánya balesetet szenvedett. Magda bekíséri a megrendült férfit a kórházba, ahol rövidesen megtudják, hogy a gyermek életét már nem lehetett megmenteni és az asszony is kómában van. A két ember szorult helyzetükben egymás támaszai lesznek és a későbbiekben a sorsuk összefonódásával talán egy új értelmet adhatnak a létezésüknek. Medem filmje tehát halmozza a drámai szituációkat, a tragikus alaphelyzeteket, amelyekkel azonban nagy meglepetésünkre nem igazán tud mit kezdeni.
Cruz nem csak átadja, hanem megéli a tanárnő szenvedélyességét, szeretetét, félelmeit, szeszélyeit, akarását, miközben nem akar feltűnően drámázni, nincs meg benne az a vágy, hogy színészkirálynőként tetszelegjen, ezáltal hamis pózőrködésre adja a fejét. Alázattal lesz egyeduralkodó a Mamában, úgy, hogy valószínűleg nem akarja a levegőt elszívni a többiek elől, mégis elhalványít mindenkit a közelében a forgatókönyvnek köszönhetően. Cruz mellett ugyanis szinte mindenki csak árnynak tekinthető, annyira bivalyerős a színészi megjelenése. Az Arturot játszó Lois Tosar például biodíszletté degradálódik, akit arról jegyzünk meg maximum, hogy vastagabb a szemöldöke, mint bárkinek, akit láttunk eddig a vásznon, Mark Rylance-t is beleértve. A rendezőnek eszébe sem jutott, hogy egy frissebb, oldottabb szemlélettel közelítsen a témához, Medem a nyomasztásban találja meg a feszültségek forrását, amit olyan szürreális képsorokkal habosít, ami inkább tompítja az élét a filmjének, semmint megteremti. És ilyenkor kénytelenek vagyunk megint a múltba révedni és felidézni a Truman című csodát, aminek bizonyos momentumai még mindig olyan színesen élnek bennünk, mintha ma láttuk volna.
És ilyen furcsa és erőltetett, mondhatni zanzásított csavarral el vagyunk látva rendesen a Mamában. Az a koncepció világosan tükröződik, hogy a főhősnő szemszöge az egyetlen, ami érvényesül és ez nem is lenne bántó, ha a kapcsolatai a fiával, a volt férjével és Arturoval ezt nem szenvednék meg. Merthogy ezekből is csak olyan kockákat kapunk, amelyek még egy fél puzzle kirakására sem alkalmasak. Mindig kész tények vannak, miközben az oda vezető utakat, azt, hogy mi miből következik, kevésbé magyarázza a rendező. A fiú például neheztel az anyjára, sejtjük, hogy nem egészen érti a betegséget és annak következményeit, ezért durcás és távolságtartó. Ez idáig rendben is lenne, tart egy ideig a haragszom rád, majd hirtelen, egy apró átmenet után már a mama nyakába ugrik és megint nagyon szereti. A volt férj is két jelenetre van predesztinálva, azokban is felesleges a jelenléte, elég lett volna utalgatni rá, mert ezzel teljesen lényegtelenné redukálódik a szála. És amilyen fontos lenne a történések szempontjából a főhősnő Arturohoz fűződő gyöngéd érzelmeinek fokozatos kicsomagolása, annyira elsikkad a közeledés bemutatása, merthogy itt is hiányoznak a finom hangolások, amelyek nélkül kevésbé vagyunk meggyőzve ennek a kapcsolatnak a mélységéről.
Ára a cikk megjelenésekor három- és ötezer forint között változik (azaz az irreális és a borzalmasan irreális között). Érdemes lehet utánajárni a Blu-Ray változatnak, melyen megtalálható a cikkünkben is szereplő rövidfilm, a kimaradt jelenetek, és még három werkfilm is.
Del Toro szimpátiája érthető: az ő kifinomult érzéke a sötét oldal iránt rögtön elkezdett csilingelni, amint meglátta Muschietti Mamá című rövidfilmjét. (A rövidfilm alul látható, del Toro bevezetőjével. ) Jessica Chastain ( Zero Dark Thirty, A segítség) és Nikolaj Coster-Waldau ( Trónok harca, Fejvadászok) pedig fenomenális alakításokat vittek az amúgy kockázatos szerepekbe. A karakterek erőssége nem feltétlenül tartozna a film erényei közé, ha nem két ilyen nagyszerű színész játszaná a rockerlány-jégcsapot és a melegszívű apafigurát. De a legnagyobb dicséret a szerencsés rendezőt illeti. Ahelyett, hogy elájult volna a sorozatos jószerencsétől, élt a lehetőséggel, és megírt-megrendezett egy első osztályú horrorfilmet. Ha arra gondolsz, hányan próbálkoznak évről évre összehozni legalább valami közepesen ijesztőt a zsánerben, muszáj értékelni minden sikeres próbálkozást. No és kísértetfilm?! Abban majdnem olyan nehéz értelmeset alkotni, mint a zombifilmben. A Mama pedig értelmes, jól megírt, drámai, és halálra rémít.
Csak kattints ide, és rendeld meg DVD-n! Mama fórumok Vélemények Baryll, 2020-05-11 07:12 5 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
Értékelés: 108 szavazatból Julio Medem legújabb filmje egy felkavaró történet életről, halálról, érzelmekről és anyaságról, de mégis az optimizmus himnusza, lázadás a pesszimizmus, a csüggedés pillanatai ellen. A film női főszereplője, az Oscar-díjas, Penélope Cruz, aki társproducerként első alkalommal vállalt szerepet egy filmben a kamera másik oldalán. Pedro Almodóvar múzsája mellett ezúttal Luis Tosar (Amíg alszol, 211-es cella, Ismeretlen föld) és Asier Etxeandia játssza még a főszerepet. Magda, az állását vesztett tanárnő, élete legmegrázóbb napját éli meg. Egy rutin mammográfiai vizsgálat alkalmával daganatokat észlelnek a mellében, és ezt követően tudja meg azt is, hogy férje a nyarat a szeretőjével Madridtól távol tölti. Orvosa szerint szerencsére jó kilátásai vannak a felépülésre és a gyógyulásra, ám fájdalmas sugárkezelések várnak rá. Az orvostól Magda fia, Dani focimeccsére megy, ahol megismerkedik Arturo-val, a Real Madrid utánpótlás edzőjével, aki örömére épp az ő fia játéka miatt látogatott el a mérkőzésre.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024