A Pallas tulajdonosa, Gerő Lajos A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak. Révay Mór János 1901-től, két cikluson át országgyűlési képviselő volt, Tisza István bukásáig. Ekkor teljesen visszavonult a politikai élettől és ettől kezdve életének jelentős részét A Pallas nagy lexikona új kiadásának szentelte. Az új kiadást a részvénytársaság Révai nagy lexikona címmel tette közzé. A vállalkozás méretei [ szerkesztés] Révay Mór János A Pallas nagy lexikoná ból kiindulva egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont kívánt készíteni, ezért a szerkesztésbe bevonta szinte az egész magyar tudományos világot. A szerkesztőségnek összesen 877 munkatársa volt – méltatlan lenne bárkit is kiemelni – közülük 149 volt egyetemi tanár, 50 akadémiai tag, 20 fizikus és matematikus, 27 miniszter vagy államtitkár, 69 jogász és 33 orvos. A kiegészítés nélküli húsz kötet mintegy 1050 ívet (16. 671 kéthasábos oldal) [1], 230 ezer címszót, mintegy 113 millió betűt és több ezer ábrát tartalmaz.
Karácsonyi vásár Kassán - video dailymotion
[2] 1995 –96-ban A szekszárdi Babits Kiadó hasonmás kiadásban megjelentette a Révai nagy lexikona huszonegy kötetét. 1996: A szekszárdi Babits Kiadó Kollega Tarsoly István főszerkesztésében Révai új lexikona címen új sorozat kiadásába kezdett. A 2008-ig tizennyolc kötettel és egy pótkötettel megjelent lexikon célja nem a Révai nagy lexikoná nak kiegészítése, hanem a 20. századi magyarság mindennapi életének és az ennek során keletkezett értékeknek lexikonszerű felmutatása. Kötetbeosztása [ szerkesztés] Kötetszám Kötetcím Kiadási év Oldalszám I. kötet A–Arany 1911 822 oldal II. kötet Arány–Beke 802 oldal III. kötet Béke–Brutto 793 oldal IV. kötet Brutus–Csát 1912 779 oldal V. kötet Csata–Duc 787 oldal VI. kötet Dúc–Etele VII. kötet Etelka–Földöv 1913 VIII. kötet Földpálya–Grec 788 oldal IX. kötet Gréc–Herold 810 oldal X. kötet Hérold–Jób 1914 875 oldal XI. kötet Jób–Kontúr XII. kötet Kontúr–Lovas 1915 XIII. kötet Lovas–Mons XIV. kötet Mons–Ottó 1916 916 oldal XV. kötet Ottó–Racine 1922 811 oldal XVI.
Tárgyilagosan ismertető, polémiáktól tartózkodó, pártszempontok fölé emelkedő, felvilágosító és tárgyilagos szellemű ismertetésben látja célját a modern Lexikon. " (részlet Révay Mór János utószavából – 1926. június vége) 1918. március 15-én A Révay Részvénytársaság vállalta mintegy 26 000 előfizető lemondását és kártalanítását. 1919 -ben a Magyarországi Tanácsköztársaság elkobozta a cég papírkészletét. 1922 -ben Révay Mór újraszervezte a szerkesztőséget és megjelent a XV. kötet. 1926 júliusában Révay Mór János halálos ágyán megírta a befejező, XX. kötetbe szánt utószót, mely a mai lexikonírók számára is tartalmaz hasznos gondolatokat. A kötet megjelenését már nem érte meg, 1926. július 7-én meghalt. 1935 húsvétján Varjú Elemér főszerkesztésében megjelent a lexikon utolsó, XXI. kötete, amely egy kötetben egészítette ki az addigi 20 kötet cikkeit az új kutatási eredményekkel. 1986 -ban megkísérelték hasonmás formában kiadni a Révai nagy lexikonát, de az akkori kultúrpolitika bezúzatta az elkészült köteteket.
A legkeresettebb repülőjegyek Párizsba az Air France, easyJet és Ryanair repülőjegyek, amelyek közvetlenek, de átszállással repülhet Austrian Airlines-szal, Lufthansával, Swissair-rel is. '
A vállalkozás egyre nagyobb szabású művek kiadását és terjesztését vállalta magára. 1885 -ben rájuk bízták a Rudolf trónörökös védnöksége alatt megindult Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadványok kiadását és terjesztését. Az 1890-es években a Révai Testvérek által kiadott és terjesztett művek között van többek között a Nagy képes világtörténet, Brehm Alfréd: Az állatok világa és a teljes magyar törvénytár, a Corpus Juris Hungarici. 1895 -ben kiadták Jókai Mór összes művét nemzeti díszkiadásban, száz kötetben. A kiadvány 1900 -ban a párizsi világkiállításon díjat nyert. Az üzleti sikerekben jelentős része volt annak, hogy a Révay Ödön vezette kereskedelmi osztály – Magyarországon elsőként – részletfizetési kedvezményt adott a kiadványokra. A vállalkozás túlnőtt eredeti keretein, és 1895. július 1-jén részvénytársasággá alakult. A vezérigazgató Révay Mór János lett. 1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.
kötet Racine–Sodoma 1924 873 oldal XVII. kötet Sodoma–Tarján 1925 XVIII. kötet Tarján–Vár XIX. kötet Vár–Zsüri + Kiegészítés: Aachen–Beöthy 1926 866 oldal XX. kötet Kiegészítés: Bér–Zsolt 1927 872 oldal XXI. kötet Kiegészítés: A–Z 1935 856 oldal Hivatkozások [ szerkesztés] Felhasznált források [ szerkesztés] Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6 Külső hivatkozások [ szerkesztés] OSzK Révay Mór János sírja a Kerepesi Temetőben Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ [1] ↑ Ezredvég, XV.
A színes térképmellékleteket a Révai Kartográfia külön e célra készítette. A terjedelemnek közel fele földrajzi (14%), jogi (6, 5%), világtörténelmi (6%), orvosi (5%), állattani (4%), növénytani (3, 5%), művészeti (3%), magyar történelmi (3%) témával foglalkozik. A Révai nagy lexikona készítésének főbb állomásai [ szerkesztés] 1910. augusztus 5-én megkezdődtek az első kötet szedési munkái. 1914. július 28-áig megjelent a XI. kötet. 1914-ben a kulturális kormányzat felszólította a vállalatot, hogy a háború miatt ne szüneteltesse a szerkesztést. 1916 májusában megjelent a XIV. kötet. 1916 közepétől a háborús nehézségek miatt a kiadás szünetelt, de a szerkesztési munka folytatódott. "Tárgyilagosság Amikor a Lexikon kiadását elhatároztuk, arra a kérdésre kellett válaszolnunk, hogy milyen elvi szempontok vezessenek bennünket vitás kérdések tárgyalásánál. Elsősorban világos volt előttünk, hogy Lexikonunknak, amennyire az emberileg csak lehetséges, tárgyilagosnak kell lenni. Világos volt előttünk, hogy vitás kérdésekben sem szabad rezonálni és kritizálni és egyoldalúan állást foglalni, hanem közölni kell a különböző felfogásokat, higgadtan és tárgyilagosan és a művelt olvasóra rábízni, hogy a különböző nézetek között alkossa meg a maga ítéletét.
Magyar színművészeti lexikon Társadalmi lexikon Természettudományi lexikon Ókori lexikon Szentek élete (Zalka–Zsihovics–Debreczeni) Szentek élete az év minden napjára Magyar zsidó lexikon Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Magyar katolikus lexikon Zenei lexikon (1965) Zenei lexikon (1985) Irodalmi lexikon (1926) Magyar irodalmi lexikon (1926) Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) Új magyar irodalmi lexikon Hungária irodalmi lexikon Világirodalmi lexikon (1931–1933) Világirodalmi lexikon (1970–1996)
Révai nagy lexikona A Révai nagy lexikona hasonmás kiadásának huszonegy kötete Szerző 877 szerző Első kiadásának időpontja 1911 – 1935 Nyelv magyar Témakör a magyar és az egyetemes kultúra Műfaj lexikon Részei 20 + 1 kötet Kiadás Magyar kiadás Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest Külső hivatkozás A Révai nagy lexikona egy magyar nyelvű általános lexikon, melyet a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság adott ki 1911 és 1935 között. 20. század végi folytatása a Révai új lexikona. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság [ szerkesztés] A vállalat elődjét, a Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869 -ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be. A céget kezdetben öccse, Révai Leó (innen a vállalkozás neve), majd fiai, Révay Mór János és Révay Ödön vezették. Révay Mór János 1880 -ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. 1880 és 1885 között ő adta ki a "Regényvilág" című folyóiratot, mellyel a kortárs szépirodalmi írók műveinek biztosított megjelenési lehetőséget.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024