A dologi jogi jogviszonyok alanyai, tehát a polgári jogi jogalanyok, a dologi jogi jogviszony tartalmát pedig az egyes (alanyi) dologi jogokból fakadó (in rem) jogok és kötelezettségek alkotják. A dologi jogi jogviszonyok közvetett tárgyát képező dolgokról, jogokról és követelésekről az alábbiakban még részletesen szó lesz. A dologi jogi szabályozás határai A magánjog dologi jogi szabályai a szerződési jogi szabályozással együtt a javak piacgazdasági keretek között történő elosztásának kereteit adják meg, de nem terjednek ki a javak elosztásának megvalósítására. Azt, hogy a végesen elérhető gazdasági erőforrásokból kik és milyen arányban részesedhetnek, továbbá hogy a javak redisztribúciója hogyan és milyen eredménnyel valósul meg, nem tartozik a dologi jogi szabályozás körébe. Az állam és a jogrendszer ezt elsősorban adójogi eszközökkel és direkt juttatások útján valósítja meg, nem a magánjogi szabályozás segítségével. Természetesen a magánjog is válhat szociális célok megvalósításának eszközévé.
5. A nyilvánosság elve 27 1. 6. Az egyediség elve 29 1. A dologi jog helye a jogrendszerben 30 1. A dologi jog a polgári jog rendszerében 30 1. A dologi jog és a közjog viszonya 31 2. A dolgok 34 2. A dolog fogalma 34 2. Történeti visszatekintés 34 2. A dolog jogi fogalma 36 2. A dolgok osztályozása 38 2. A dolgok osztályozásáról általában 38 2. A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint 39 2. A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint 42 2. A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint. (Dologkapcsolatok) 45 2. A föld és az épület sajátos jogi helyzete 50 3. A tulajdon 53 3. A tulajdon fogalma 53 3. A tulajdon tág értelemben; a tulajdoni rend 53 3. A tulajdon szűk értelemben; a tulajdonjogviszony 55 3. A tulajdon jelentősége 57 3. A tulajdonjog mint alapvető emberi jog 57 3. A tulajdonjog jelentősége a polgári jogban 60 4. A tulajdonjogviszony 63 4. A tulajdonjogviszony alanya 63 4. Az ember mint tulajdonos 63 4. A jogi személyek mint tulajdonosok 65 4.
[ 2] Ezekre az alapvető kérdésekre a választ elsősorban, de nem kizárólagosan a polgári jogi, azon belül pedig – azokban a jogrendszerekben, amelyekben a dologi jog a magánjog egyik önálló területe – nagyrészt a dologi jogi szabályozás adja meg. A javak elosztása (azaz annak meghatározása, hogy mi lehet magántulajdon tárgya és mi az, ami köztulajdon) nem a magánjog területére tartozó kérdés, hanem a közjog szabályozási körének a része. Ezért annak meghatározása, hogy mi lehet magántulajdon – és ezzel magánjogi forgalom – tárgya, zömmel kívül esik a polgári jog szabályozási terrénumán. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk. ) lényegében csak a kizárólagos állami tulajdon tárgyait sorolja fel, azokat sem teljes körűen (Ptk. 172. §). Annak eldöntése során, hogy a javak hasznosítása piaci szereplők és piaci mechanizmusok útján, magánjogi forgalomban (akár magántulajdoni formában, akár hasznosítási jog megszerzése vagy a magántőke más formában való bevonása útján) valósuljon meg, vagy pedig az állam feladata maradjon, a jogalkotó elsősorban hatékonysági, jóléti, politikai és morális szempontokat vesz figyelembe.
1992-ben szerzett kandidátusi fokozatot, disszertációjának témája és címe: "Tulajdonjogi rendszerváltozás". 1999-ben habilitált, habilitációs előadásának témája "A tulajdon társadalmasítása és magánosítása" volt. Írt egyetemi tankönyvet (Dologi jog) és jegyzetet (Polgári jogi alapok) önállóan és társszerzővel is: Magyar polgári jog. Általános tanok (Bíró Györggyel) és a Személyi jog vázlata (Székely Lászlóval). Közel száz további publikáció szerzője. Gyűjteményes könyve "Ember és tulajdon" címmel 2013-ban jelent meg. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog és az emberi jogok.
Leírás A legáltalánosabb és legtömörebb megfogalmazás szerint a dologi jog: a vagyoni berendezkedés joga. A dologi jog szabályai határozzák meg, hogy kikhez tartoznak az adott társadalom rendelkezésére álló összes anyagi javak, kik uralják a javakat, kik rendelkezhetnek velük. Közelebbről szemlélve ez azt jelenti, hogy egy adott társadalomban, egy adott időpontban a dologi jog szabályai mondják meg azt, hogy: a) mely javak hajthatók egyáltalán emberi uralom alá; b) mely javak tartozhatnak az egyes emberek uralma alá és melyek állhattnak kizárólag a kisebb vagy nagyobb közösségek uralma alatt; e) meddig terjednek az egyes uralmi jogosultak javak feletti hatalmának határai; és végül, hogy d) a vagyonjogi uralom határain belül az érdekelteket milyen fontosabb alanyi jogok illetik meg és esetleg milyen kötelezettségek terhelik. Tartalom Rövidítések 1. rész. A dologi jog 1. 1. A dologi jog fogalma és jelentősége 1. 2. A dologi jog felosztása 1. 3. A dologi jog alapelvei 1. 4. A dologi jog helye a jogrendszerben 2.
Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. Az Országgyűlés Gönczöl Katalin utódjaként 2001-ben megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosává, helyettese Takács Albert későbbi igazságügy-miniszter lett. 2007-ben az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára az Alkotmánybíróság tagjává választotta, emiatt lemondott országgyűlési biztosi pozíciójáról. 2014. december 1-én a Parlament az Alkotmánybíróság elnökévé választotta 2015. február 25-i hatállyal. [2] Elnöki és tagi mandátuma 2016. április 21-én járt le. Munkássága [ szerkesztés] Kutatási területe a tulajdonjog fejlődésének és szabályozásának elméleti kérdései, emberi és dologi jog. Jelentős tankönyv- és jegyzetszerző: számos egyetemi, illetve főiskolai tankönyv, jegyzet megírása és kiadása fűződik a nevéhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát (a szemináriumi szinten oktatott öröklési jogot kivéve). Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása.
Lenkovics Barnabás: Dologi jog - Magyar polgári jog Kedves Vásárlóink! A koronavírusra, az Önök és az alkalmazottaink egészségére való tekintettel a rendelésfelvétel határozatlan ideig szünetel, így sajnos házhoz szállítást sem tudunk biztosítani. Megértésüket és türelmüket köszönjük! Gyermek- és ifjúsági könyvek Informatika, számítástechnika Naptárak, kalendáriumok Nyelvkönyvek, szótárak Társadalom- és humántudomány Könyvtártudomány, Könyvkiadás Kultúr- és művelődéstörténet Természet- és alkalmazott tudomány Méret [mm]: 168 x 238 x 14
A dolgok 2. A dolog fogalma 2. A dolgok osztályozása 3. A tulajdon 3. A tulajdon fogalma 3. A tulajdon jelentősége 4. A tulajdonjogviszony 4. A tulajdonjogviszony alanya 4. A tulajdonjogviszony tárgya 4. A tulajdonjogviszony tartalma 5. A tulajdonjog korlátozása 5. A tulajdonjog korlátozásáról általában 5. A tulajdonjog magánjogi korlátai 5. A tulajdonjog közjogi korlátai 6. A tulajdonjog megszerzése és megszűnése 6. A tulajdonszerzésről általában 6. Ingók tulajdonjogának megszerzése 6. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése 6. A tulajdonjog megszűnése 7. A közös tulajdon 7. A közös tulajdon általános szabályai 7. A közös tulajdon sajátos alakzatai 7. A társasháztulajdon 8. A tulajdonjog védelme 8. A tulajdon védelméről általában 8. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei 9. Korlátolt dologi jogok 9. A korlátolt dologi jogokról általában 9. A használati jogok (állagjogok) 9. Az értékjogok 10. A birtok 10. A birtok fogalma, fajai 10. A birtokvédelem 10. Birtoklás jogalap nélkül 10.
A köztulajdon alanyai 68 4. A tulajdonjogviszony tárgya 73 4. A tulajdonjog tárgyairól általában 73 4. A köztulajdon tárgyi köre 77 4. A tulajdonjogviszony tartalma 80 4. Birtoklás, használat és a hasznok szedése 80 4. A rendelkezési jog 83 4. A terhek és a kárveszély viselése 85 5. A tulajdonjog korlátozása 88 5. A tulajdonjog korlátozásáról általában 88 5. A magántulajdon intézményének korlátozása 88 5. A tulajdonjog teljességének korlátozása 90 5. A tulajdonjog magánjogi korlátai 92 5. A szomszédjogok és a túlépítés 92 5. Az elidegenítési és terhelési tilalom 98 5. A tulajdonjog közjogi korlátai 100 5. A közjogi korlátozások csoportosítása 100 5. A kisajátítás 105 6. A tulajdonjog megszerzése és megszűnése 110 6. A tulajdonszerzésről általában 110 6. A tulajdonszerzés fogalma, fajai 110 6. A jogcím és a szerzésmód kapcsolata 112 6. Ingók tulajdonjogának megszerzése 113 6. Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai 113 6. Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai 121 6. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése 131 6.
1. fejezet - I. rész. A dologi jog szerkezete, tartalma és határai 1. A dologi jog szerkezete A dologi jogi jogviszonyok A dologi jogi jogviszonyok polgári jogi jogviszonyok, így nem személy és dolog egymáshoz való viszonyát, hanem polgári jogi jogalanyok egymással szembeni polgári jogi jogait és kötelezettségeit jelentik. [ 1] Mondhatnánk azt, hogy "dologi"-nak azért nevezzük őket, mert közvetett tárgyuk dolog, azaz a dologi jogban dolgokra vonatkozó jogról és kötelezettségről avagy magatartásról (közvetlen tárgy) van szó, ez a magyarázat azonban csak részben lenne helytálló. A dologi jogi jogviszonyok közvetett tárgyait áttekintve ugyanis nyilvánvaló, hogy a tulajdonjogot leszámítva több fontos dologi jog (így haszonélvezeti jog és zálogjog) fennállhat forgalomképes jogon vagy követelésen is. Ekként tehát a dologi jogi jogviszonyok közvetett tárgyai sem korlátozódnak a dolgokra. A dologi jogi jogviszonyok egyik jellemző sajátossága, hogy azokat abszolút szerkezetű jogviszonyoknak tekintjük, azaz jogosultjukat rögzíti a törvény, akivel szemben mindenki más – tartózkodásra – kötelezett.
Sitemap | Szoptatás Alatt Vitamin, 2024